Center Apartman Budapest

Center apartman Budapest
Apartman Budapest hírlevél
Az e-mail címeket bizalmasan kezeljük, soha nem adjuk át másoknak. Csak olyan hírlevelet küldünk, ami hasznos (olcsó szállás) ajánlatot tartalmaz. Érdemes feliratkozni!
Aktuális programok és klub ajánló


Ha talált megfelelő apartmant, kérjük minden esetben az online szállás foglalási rendszerünket használva adja le foglalását! Center Apartman Budapest e-mail és telefonszám:
info@cabudapest.hu
+36 30 269 9660



Rendkívül alacsony főszezoni árak! Nem emeltük meg árainkat a Forma 1 és a Sziget Fesztivál idejére sem! Igazán olcsó luxus szállások már 9000 Forint/éj/apartman-tól, nézze meg az Akciós ajánlatainkat! A kiadó apartmanok ideális szálláshelyek rövid budapesti városnézéshez igen kedvező áron. Ingyenes WIFI internet az összes apartmanunkban.



Szállás foglalási akciónk folyamatosan érvényes bármely apartman honlapunkon történő online foglalása esetén:
Minden 7. éjszaka ingyenes!
Center apartmanok partnerei
Kiadó apartmanok Európa Kulturális Fővárosában. Olcsó szállás foglalás Pécsen a belvárosban, közel az EKF Pécs 2010 programok helyszíneihez:
Kiadó apartman Pécs belváros

Szentendre

Szentendre város 20 km-re található Budapesttől. Elsősorban művészetével, kultúra pártiságával hívja fel magára a figyelmet. A város, amely már a római korban lakott volt mindig is a művészek kedvelt lakó és alkotóhelye volt. Több egykor itt élt művész múzeuma, kiállítása látogatható a városban. A Szentendre belvárosa hemzseg a kis galériáktól, alkalmi kiállítóhelyektől, alkotó műhelyektől. A bájos kisváros hangulatával ragadja meg leginkább az idelátogatót. Kiemelkedő építészeti látnivalóval ugyan nem rendelkezik, de az egységes képet mutató óváros és annak hangulata mégis olyan élményt nyújt, amit az ide látogató nehezen felejt el, ill. ha teheti visszalátogat ide. A kis üzletek, galériák közötti óvárosi séta egy kiállítással vagy koncerttel ötvözve, valamint egy Duna parti gyertyafényes romantikus vacsora, ezek azok amelyek visszahívnak bennünket ebbe a nyugodt kis városba. Szentendre azonban ma már nem csak az óvárosáról híres.

Szentendrei Skanzen

A város határában lévő Skanzen-múzeum már önmagában egész napos programot kínál. A különféle magyar tájakról ide költöztetett házak, gazdasági épületeikkel betekintést adnak a vidéki Magyarország sokszínűségébe. Megismerhetőek a különféle nemzetiségek életkörülményei, építészeti, életviteli sajátosságai. Ünnepek alkalmával van a legtöbb program (sokszor interaktív programok is) a múzeum területén. Ilyenkor a nemzetiségek szokásai is felelevenednek 1-1 házban vagy annak udvarán. A Húsvét és a szüret az az időszak, amikor biztosan találkozunk hagyományőrző programmal. Az ide költöztetett falusi házak eleinte csak egy falu főutcájává álltak össze, majd később megjelentek a közösségi és gazdasági építmények is. A családi porták összessége később kiegészült egy-egy ipari létesítménnyel (malom), eredeti fatemplommal, kálváriával, pince sorral. A legutóbbi beruházás keretében egy helyi vasúttal is kiegészítették az intézményt. A Szentendrei Skanzen múzeum mára már inkább egy vidéki kistérség benyomását kelti, míg a kezdeti időszakban egy kis falu egy házsorból álló főutcáját láthattuk megvalósulni. Körbe is sétálhatjuk, de a helyi kis vasúttal akár körbe is vonatozhatjuk.
A Skanzen múzeumlátogatás egy Szentendre belvárosi sétával, vacsorával összekötve felejthetetlen élményt tud nyújtani. Családok számára kitűnő program lehetőség. A hajóval való visszatérés Budapestre egy újabb élménnyel egészülhet ki, hiszen azt a páratlan panorámát, ami a Budapestre való behajózás során tárul elénk nem minden nap láthatjuk, ha csak nem vagyunk hajós kapitányok vagy matrózok.
Az oda utazást amennyiben nem csak a belvárost kívánjuk megtekinteni HÉV-vel javasoljuk (a Parlamenttel szemközti Batthyányi térről). A HÉV megállótól rövid séta a belváros. A Skanzen múzeumhoz taxival vagy busszal lehet eljutni.
Visszautazáshoz a hajót javasoljuk, mivel egy kellemesen fárasztó nap utáni dunai ringatózás és a Budapestre való behajózás páratlan panorámája megkoronázhatja az aznapi élményeket.

Visegrád

Visegrád 30km-re található Budapesttől északi irányba a Duna kanyarulatában. A város és környéke a bronz kor vége óta tekinthető lakottnak. Visegrád nagyságához és lakóinak számához képest óriási történelmi hagyatékkal rendelkezik. Manapság ugyan az ország egyik legkisebb városa, de a magyar történelemben betöltött szerepe azonban hatalmas.
Visegrádot tulajdonképpen adottságai, elhelyezkedése miatti stratégiai helyzete és persze az a gyönyörű panoráma tette méltán híressé és naggyá, mely az évezredek során itt hosszabb rövidebb ideig megtelepedőket is mind megragadta. A várost és környezetét lakták már a kelták, szlávok, rómaiak is.
Stratégiai elhelyezkedése miatt majd mindegyik nép megépítette itt a maga erődítményét. A magyar királyok egész sora építette itt a maga erődítményét vagy folytatta elődjének munkáját. Ennek eredményeként aztán 1316-ra Visegrád elnyerte azt a formáját, mely már méltó székhelye lehetett a magyar királynak. A város első és máig politikai aktualitással bíró nemzetközi eseménye éppen a négy Közép-Európai uralkodó Visegrádi tanácskozása volt, melynek alkalmával megkötötték a Bécset kiiktató gazdasági szerződést. Ezen csoport elnökei a mai napig tartanak politikai és gazdasági egyeztetéseket Visegrádi négyek néven. Ezen időszakban élte a város életének első fénykorát.
A második fénykorát Mátyás király uralkodása idején élte a település. Mátyás az elődei által épített hármas várrendszert kiegészítette, megerősítette. Az Ő korában emelkedett Visegrád csillaga a legmagasabbra és az Ő idejében vált a legfényesebbé is. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a várrendszer és a palota a Mátyást megelőző uralkodóinknak is köszönhető. Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond király kezdte azokat az építkezéseket, melyeket már Mátyás király tökéletesített a kor stratégiai-védelmi, és stílus elvárásainak megfelelően. Hatalmas pompás reneszánsz palotát épített magának, melyről a pompához és fényűzéshez szokott pápai követ az alábbiakat írta:
„Visegrád, a földi paradicsom.”
Ő, aki vendégségbe érkezett Mátyás király udvarába, még láthatta a 350 szobás két emeletes, vörösmárvány kutakkal ékesített reneszánsz királyi palotát.
A pápai követ csodálata nem volt hiábavaló. Mátyás király palotája egyike volt a legfényesebb uralkodói palotáknak. Visegrád ekkor már királyi székhely volt. Az ország közigazgatási irányítása is innen történt. Mátyás Duna parti palotája közvetlenül a parti sétányról nyílik. A palota egyes részeit eredeti rajzokon fellehető formában rekonstruálták, ill. még ma is dolgoznak rajta. Az évről évre itt megrendezett Palota-játékok látványában, érdekességében méltán emelik Visegrád és a hely szellemét.
A királyi palota mellett a Visegrádi hármas várrendszer egyes elemei már messziről láthatóak, de amikor az ember megérkezik a vízivár és az alsóvár oly annyira uralja a teret, hogy szinte feledésbe merül a palota látványa.
Még a ma látható valóságában is érezhető, hogy két vagy inkább három önálló egységgel állunk szemben.
A hármas (mások szerint kettős) várrendszer vizivárra, alsó- és felső várra osztható. Az uralkodói székhely és a kiemelt stratégiai hely komoly feladatokat rótt a védelmi rendszer tervezőire.
Az alsó vár a Salamon-toronyról (mint a legépebben megmaradt és legtöbbször átalakított eleme az alsó várnak) ismert. Egyszerre volt ez uralkodói szállás- és ispáni lakóhely, valamint katonai védelmi feladatokat ellátó erődítmény.
Az alsó vár mindenkori fő feladata volt a dunai kereskedelmi hajó út és az Esztergomból Budára vezető út ellenőrzése és védelme. Az alsó vár a felső várral (Fellegvár) tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze. Ezen völgyzárófalakon ment át az Esztergom-Buda közötti kereskedelmi út is.
A fellegvár a várrendszer legfelső tagjaként már messziről uralja a képet. Nem ezen helyen volt Visegrád első vára (a romaiak erődítménye a Sibrik dombon volt), de a török korig (amikor is végső pusztulását megkezdte) az uralkodók többször megerősítették, tökéletesítették. Ez is Mátyás korában teljesedett ki.
Itt őrizték a Szent koronát 200 éven át 1529-ig.
A várat először a tatárok dúlták fel, majd az újjáépítést, korszerűsítéseket és bővítéseket követően 1540-ig töltötte be azt a stratégiai szerepét amit neki szántak. 1540-ben török kézre kerülve kezdődött lassú pusztulása.

Visegrád egy felejthetetlen élménnyel ajándékozza meg mindazokat, akik ide látogatnak. Az egyébként is sok látnivaló évente megrendezett programokkal egészül ki. Ilyenek a Nemzetközi Palotajátékok, Visegrádi Palotanapok, Kis palota játékok, zenés nyári esték.
Az oda utazást busszal (az Árpád híd budai hídfőtől) vagy vonattal javasoljuk.
Ez utóbbi esetén a Nyugati pályaudvarról Nagymarosra kell utazni, majd onnan a szemközti Visegrádra komppal lehet átjutni. A vissza utat, amennyiben lehetséges hajóval javasoljuk, mivel ebben az esetben a hajókázás egy újabb páratlan élménnyel ér véget. Behajózva Budapestre a város panorámája egy teljesen ismeretlen meglepő perspektívából tárul elénk.

Esztergom

Esztergom már a római kortól állandóan lakott hely volt. Kereskedelmi útvonal lévén kikerülhetetlen helye volt a Regensburgba és Prágába igyekvő kereskedőknek. Szerepe, jelentősége csak nőtt amikor a magyarságfejedelmi törzse igényt tartott rá. A Várhegy története ettől az időponttól eredeztethető. A Várhegy a várral és az eredeti templommal (a mai katedrális 1882-ben kezdték el építeni) magába sűríti a teljes magyar történelmet.
Magyarország első fővárosaként mondhatni az államalapításban betöltött szerepét elismerve a Esztergom város kiemelt közigazgatási szerepet tölt be Magyarország mai életében is.
A ma látogatható Esztergomi Bazilika Magyarország legnagyobb temploma.
Az első királyunk szülővárosában a kereszténység felvétele után templomot emeltetett, mely a évszázadokig a koronázó templom szerepét is betöltötte.
Ezen templomot sem kímélték a háborúk és a számtalan várostrom. Az évszázadok alatt a szinte a földdel egyenlővé vált eredeti templom helyén a XIX. században kezdtek új főtemplomot építeni. Befejezése után Esztergom újra Magyarország keresztény főpapi székhelye lett. A templom belső mellett látogatható még a Kupolakilátó, az Altemplom és a kincstár is.
A királyi vár történetének kezdete a magyarság törzsi megtelepedésének idejére tehető. A várhegyről a teljes környék belátható és könnyen védhető volt. A kereskedelmi utak léte, a Duna közelségével és annak minden előnyével ideális királyi székhellyé tették a várost. Ezen királyi székhely státuszt először 1198-ban veszítette el a város, amikor is Imre király lemond a várról az érsek javára. A tatárjárás időszakában a vár még jelentős védelmi szerepet töltött be, de 1249-ben IV. Béla végleg lemondott a várról, mint királyi székhelyről.
A vár a rekonstrukciót követően ma már teljes egészében látogatható.
Esztergomi kirándulásunkat az Aqua-sziget télen nyáron nyitva tartó fürdőkomplexumban tehetjük teljessé.
A II. Világháborúban megrongálódott Mária-Valéria híd 2002-től ismét járható Esztergom és Párkány (Szlovákia) között. A hídon átsétálva tehetünk egy rövid sétát Párkányon, és a Duna túloldaláról is megcsodálhatjuk a várhegyen magasodó Bazilikát. A híd szlovák oldalán működő határállomás a Schengeni határátlépés szabályai szerint működik.
Az oda utazást vonattal a Nyugati pályaudvarról vagy busszal az Árpád-híd budai hídfőjétől javasoljuk. A hajón való odautazást az út hosszúsága miatt csak szárnyas hajóval javasoljuk (1,5 óra), mivel a látnivalók bősége miatt könnyen időzavarba kerülhetünk. A hajót inkább a visszautazásra ajánljuk.
Ebben az esetben amikor behajózunk Budapestre egy plusz élményben részesülhetünk, ugyanis a város páratlan panorámája a Dunáról egy ismeretlen perspektívából tárul elénk.

Gödöllő

Gödöllő megér egy kirándulást a méltán híressé vált Erzsébet királyné nyári rezidenciáján, ahol a személyes tárgyak megtekintése és a lakosztályokban való séta maradandó élményt nyújt. A gödöllői Grassalkovich kastély a világ második legnagyobb barokk kastélya, egyben Magyarország legnagyobb barokk műemléke.
Ferenc József és Sissy lakosztályai mellett Erzsébet királyné emlékkiállítást és a kastélyt építtető Grassalkovich dinasztia történetét bemutató kiállítást tekinthetnek meg a látogatók. A kastély épületben újra működik a Barokk Színház, a kastély parkjában pedig felújították a Királydombi pavilont, ahol magyar vezérek és uralkodók portréi vannak kiállítva.
A kastély történetéhez tartozik, hogy a két világháború között lévén nem volt magyar király, a kormányzónak – Horthy Miklósnak - volt berendezve. Ebben az időszakban a egyetlen kuriózummal bővült a kastély. A korhoz igazodva a kastély parkjának déli részén építettek egy óvóhelyet a kastély lakói részére (Horthy-bunker).
A kastély és szociális építményeinek teljes felújítása sajnos még nem fejeződött be. A II. világháború után a kastély olyan komoly átalakuláson, állagromláson ment keresztül, hogy azok már-már veszélyeztették a helyreállíthatóságát.
A kastélyban szociális otthon, ill. szovjet katonai laktanya kapott helyett.
2010.-ben kerülnek átadásra a hercegi lakosztályok (Rudolf- és Gizella- szárny) valamint a Horthy-bunker, ill. a kastély park díszkivilágítása.
A kastély már hagyományként évről évre fesztiválokkal várja a zenei programok iránt is érdeklődő vendégeket. Népszerűek a nyaranta a kastély udvarán és a parkban tartott koncertek, fesztiválok.
Csak a legismertebb programok: Hárfa fesztivál, barokk színházi előadások, Liszt zongora fesztivál, Barokk- és Adventi kastély napok.
Az oda és vissza utat HÉV-el javasoljuk az Örs vezér teréről. Az Örs vezér tere könnyen megközelíthető a városközpontból, egyszerű az átszállás a HÉV-re, ill. Gödöllőn a kastély melletti megállóból pár perc alatt elérhető a kastély.
Gödöllőre utazhatunk még vonattal a Keleti pályaudvarról és busszal a Stadionok metró megállótól.